Napjainkban sokat hallani a kényszermentes kutyakiképzésről, valamint nevelésről. Ha definiálni akarjuk a kényszer fogalmát, akkor talán kényszernek minősíthettünk minden olyan cselekvést, hatást, történés, ami a kutya akarata, szándéka ellen irányul, vagy azt megakadályozza, megváltoztatja. Ha végig gondoljuk egy közösségben élő élőlény érdekeit, vágyait, igényeit, mindjárt láthatóvá válik, hogy sok esetben az egyed érdekei nem egyeznek a közösség érdekeivel. Érdekellentét esetén a kutya a fajtársaival szemben is, ha teheti megpróbálja érvényesíti akaratát, azaz pressziót, kényszert alkalmaz célja elérése érdekében. Tehát ha elfogadjuk ezt a tényt, akkor kijelenthető, hogy a kutyafalka életében is jelen van a kényszer egymás irányában.
A kutya kiképzése során adódhat olyan helyzet, amikor a kutya akaratával ellentétes utasítást vagyunk kénytelenek kiadni kedvencünknek, akár egy behívás során. Képzeljük el azt a helyzetet, amikor a kutya egy számára zamatos, de ártalmas élelmiszert kíván elfogyasztani az utcán, ha megakarjuk védeni a károsodástól, máris kényszerítjük ennek a tevékenységnek a beszüntetésére, hozzáteszem az ő érdekében. Ha azt feltételezzük, hogy a kutyánk mindig örömmel, szolgalélekkel, robotként, vágyak, és saját akarat nélkül csak a vezetőjéért dolgozik fáradhatatlanul, eltekinthetünk a kényszer létezésétől. Természetesen ez lenne a kutyatulajdonosok, kutyavezetők számára a legideálisabb állapot. Ez körülbelül úgy nézne ki, mintha egy gyártulajdonosnak olyan munkásai lennének, akiknek csak a munka jelentené az életük értelmét.
Természetesen a kényszer nem csak fizikai alakot ölthet, lehet pszichikai kényszert alkalmazni a kutya irányában, amikor a nem megfelelő viselkedés miatt kizárjuk a falkából, így gyakorolva rá nyomást a változtatásra. Ebben az esetben a kutya falkához való csatlakozásának az igényét használjuk ki, csak akkor engedjük vissza a csapatba, amikor változtatott a viselkedésén. Ennek fényében a falkából való kizárás során is kényszerítjük az ebet a változtatásra, ebben az esetben is a kutya érdekivel, akaratával megyünk szembe. A fentiek fényében úgy gondolom, hogy megmosolyogtató és marketing szagú a kényszermentes kutyakiképzésről beszélni.