Külső ingereknek nevezzük a kívülről érkező hatásokat, melyeket a kutya érzékszerveivel felfog. Ilyen például másik kutya látványa, szemetes autó csattogása, egy tüzelő szuka feromonja, vagy a kutyát ért mechanikus hatás. A kutyakiképzés tekintetében az ingerek kulcsfontosságúak. Egy cselekvés kiváltására, reflexek kialakítására valamilyen ingerre van szükség. Gyakorlatilag elmondható, hogy a kutya minden esetben valamilyen inger hatására cselekszik. Ha a kutyavezető jelzést ad a kutyának a kívánt cselekvés kiváltására voltaképpen egy ingert közvetít az eb irányába. Tehát egy pórázon adott jelzés, a kutya fenekének lenyomása ültetésnél, jutalomfalat felkínálása mind ingernek minősül.

A kutya a környezetét folyamatosan figyelve, értékelve éli az életét. A környezetéből érkező ingerek lehetnek fény, hang, hő, vegyi, mechanikus típusúak. A környezetből érkező ingerekre, amelyeknek az erőssége az ingerküszöbét meghaladja valamilyen reakcióval fog válaszolni. A kutya válaszreakciójának milyensége, erőssége függ az állat érzékszerveinek állapotától, idegrendszerétől, ösztöneinek erősségétől, valamint a tanult, tapasztalati tényezőktől is.

A kifinomultabb érzékszervekkel rendelkező eb előbb észleli a környezetében bekövetkező változásokat. Így időben előbb váltódik ki a cselekvés. Az idegrendszeri sajátosságából adódóan beszélhetünk kevésbé, vagy éppen jobban ingerelhető egyedekről. Minden idegrendszer típusba tartozó kutya más hevességgel, gyorsasággal reagál az őt ért ingerekre. Az ösztönök erőssége is befolyásolja a kutya cselekvését egy adott helyzetben. Egy ösztönerős egyed sokkal hevesebb cselekvésbe kezd ugyanolyan szituációban, mint ösztöneiben gyengébb fajtársa.

A kutya élete során rengeteg tapasztalatot halmoz fel, ami segíti a mindennapokban. Ezek a tanult viselkedési formák is befolyásolhatják az eb válaszát az őt ért ingerekre. Ez jól megfigyelhető egy kiképzett állat viselkedésén, cselekvésén.