Törpe Schnauzer

Alkalmazásai
A törpe schnauzer egykor népszerű patkány- és egérirtó kutya volt, s ha lehetőséget kap rá, szívesen megmutatja, hogy ehhez még ma is ért. Kis mérete ellenére jól teljesít a kutyás sportokban, ha megfelelő irányítást kap hozzá.

Törpe schnauzer standard (FCI 183)
Általános megjelenés: Kicsi, erőteljes, inkább zömök, mint karcsú, szálkásszőrű, elegáns, a schnauzer kicsinyített mása, a törpe megjelenés hiányosságai nélkül.
Fontos arányok: Kvadratikus felépítésű, a marmagassága kb. egyenlő a törzshosszúsággal. A fej teljes hossza (az orrhegytől a nyakszirtcsontig mérve) megegyezik a hát hosszának felével (a martól a farktőig mérve).
Magatartás/karakter (wesen): Jellemvonásai a schnauzerének felelnek meg, egy kiskutya temperamentumával és viselkedésével fűszerezve. Okossága, rettenthetetlensége, kitartása és ébersége kellemes házi-, őr- és kísérőkutyává teszik, mely kis lakásban is problémamentesen tartható.
FEJ Koponya: Erőteljes, elnyújtott, erősen kiugró nyakszirtcsont nélkül. A fej a kutyaméretéhez illő. A homlok lapos, ránctalan, és párhuzamosan fut az orrháttal.
Stop: A szemöldökívek által láthatóan kifejezett megjelenésű.
ARCORRI RÉSZ
Orrtükör: Jól kifejlett, nagy orrnyílásokkal, mindig fekete.
Fang: Tompa ék alakban végződik. Az orrhát egyenes.
Ajkak: Feketék, feszesen és simán fekszenek az állkapcson, az ajak zugak zártak.
Állkapocs/fogak: Erőteljes felső és alsó állkapocs. A teljes ollós harapás (a fogképletnek megfelelő 42 fog) erőteljesen fejlett, jól záródó és tiszta fehér. A rágóizomzat erőteljesen fejlett, de az erős pofaképződés a téglalap alakú fejformát (szakállal) nem zavarhatja.
Szemek: Közép nagyok, oválisak, előre néznek, sötétek, élénk tekintettel. A szemhéjak feszesek.
Fülek: Félig lelógóak, magasan tűzöttek, V-formájúak, a fülek belső éle a pofához simul, egyformán hordottak, előre, a halánték irányába fordulnak, miközben a párhuzamos törésvonal nem nyúlik túl a koponyán.
Nyak: Az erős, izmos nyak nemesen ívelt. Harmonikusan megy át a marba. erőteljesen illeszkedik a törzshöz, karcsú és a kutya méretéhez illő. A nyakbőr feszes és ránctalan.
TEST
Felső vonal: A martól kiindulva enyhén hátrafelé lejt.
Mar: A felső vonal legmagasabb pontját alkotja.
Hát: Erőteljes, rövid és feszes.
Ágyék: Rövid, erőteljes és mély. Az utolsó borda és a csípő közötti távolság rövid, miáltal a kutyakompaktnak tűnik.
Far: Enyhe görbülettel lefutó, észrevétlenül megy át a farok tűzésbe.
Mellkas: Mérsékelten széles, keresztmetszete ovális, a könyökig ér. Az elő mell a mellcsont által markánsan kifejezett.
Alsó vonal és has: A lágyék nem túlzottan felhúzott, a mellkas alsó részével szép, ívelt vonalat képez.
Farok: Természetesen meghagyott.
VÉGTAGOK
Mellső rész: A mellső végtagok elölről nézve vaskosak, egyenesek és nem szuk állásúak. Az alkar oldalról nézve egyenes.
Lapocka: Szilárdan simul a mellkashoz, jól izmolt, mindkét oldalon a lapockák széle túlnyúlik a hátcsigolya tövisnyúlványain. Lehetőleg ferde és jól hátra nyúló, a vízszintessel kb. 50 fokos szöget zár be.
Felkar: Jól a törzshöz simul, erőteljes és izmos, a lapockával kb. 95-105 fokos szöget zár be.
Könyök: Jól a testhez simul, sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Alkar: Oldalról nézve teljesen egyenes, erőteljesen fejlett és jól izmolt.
Mellső lábtőízület: Erőteljes, szilárd, csak jelentéktelen mértékben emelkedik ki az alkar szerkezetéből.
Mellső lábközép: Elölről nézve függőleges, oldalról nézve enyhén ferdén áll a talajon, erőteljes és enyhén rugalmas.
Hátulsó rész: A comb ferdén helyezkedik el és erőteljes izmolt, a csánkízület határozottan szögelt.
Mellső mancsok: Rövidek és kerekek. A lábujjak szorosan simulnak egymáshoz és íveltek (macskamancsok), a talppárnák durvák, a körmök rövidek, feketék és erősek.
Hátulsó rész: Oldalról nézve ferdén álló, hátulról nézve a hátulsó végtagok egymással párhuzamosak, nem szuk állásúak.
Comb: Mérsékelten hosszú, széles és erőteljes izmolt.
Térd: Sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Lábszár: Hosszú és erőteljes, inas, erőteljes csánkízületbe megy át.
Csánkízület: határozottan szögelt, erőteljes, szilárd, sem kifelé, sem befelé nem fordul.
Hátulsó lábközép: Rövid és merőlegesen áll a talajon.
Hátulsó mancsok: A lábujjak rövidek, íveltek és szorosan simulnak egymáshoz. A körmök rövidek és feketék.
Jármód: ruganyos, elegáns, fordulékony, szabad és térölelő. A mellső végtagok lehetőleg messze előre nyúlnak, a hátulsó végtagok ¬- messze kinyúlva és ruganyosan – adják a szükséges tolóerőt. Az egyik mellső végtag és a másik oldali hátulsó végtag egyszerre mozog előre. A hát, a szalagok és az ízületek szilárdak.
Bőr: Az egész testen feszes.
Szőrzet: A szőrzetnek drótosnak és sűrűnek kell lennie. Sűrű aljszőrzet és semmi esetre sem túl rövid, kemény, a testhez simuló fedőszőrzet alkotja. A fedőszőrzet szálkás, megfelelően hosszú, hogy szerkezete megvizsgálható legyen, sem nem bozontos, sem nem hullámos. A végtagok szőrzete hajlamos arra, hogy ne olyan kemény legyen. Tipikus fajtajegy a nem túl Puha szakáll a fangon és a bozontos szemöldök, mely enyhén elfedi a szemeket.
Szín: Tiszta fekete, fekete aljszőrzettel, só-bors, fekete-ezüst, tiszta fehér fehér aljszőrzettel. A kívánatos só-bors szín közepes árnyalatú, egyenletesen eloszló, jól pigmentált “borsozottsággal” és szürke aljszőrzettel. A megengedett árnyalatok a sötét vas-szürkétől és az ezüst-szürkéig terjednek. Minden árnyalatnak az arckifejezést hangsúlyozó, sötét maszkot kell rendelkeznie, mely harmonikus illik az adott árnyalathoz. Kifejezetten világos jegyek a fejen, a szügyön és a végtagokon nem kívánatosak. A kívánatos fekete-ezüst színnél a fedőszőrzet fekete, fekete aljszőrzettel, fehér jegyek a szemek felett, a pofán, a szakállon, a torkon, a szügyön két különálló háromszög, a mellső lábközépen, a mancsokon, a hátulsó végtagok belső részén és a végbélnyílásnál. A homlok, a nyak és a fülek külső oldala fekete, mint a fedőszőrzet.
Marmagasság: 30-35 cm.
Súly: Kb. 4,5-7 kg.
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melyet az eltérés mértékével pontos arányban kell értékelni.

nehéz vagy kerek koponya
homlokredők
rövid, hegyes vagy keskeny fang
tétreharapás
erősen kiugró pofa vagy pofacsontok
világos, túl nagy vagy kerek szemek
mélyen tűzött vagy túl hosszú, egymástól eltérően hordott fülek
laza nyakbőr
lebernyeg, keskeny nyakhát
túl hosszú, ívelt vagy puha hát
pontyhát
csapott far
a fej irányába hajló farktűzés
hosszú mancsok
poroszkálás
túl rövid, túl hosszú, puha, hullámos, bolyhos vagy selymes szőrzet
barna aljszőrzet
só-bors színnél hátszíj vagy fekete nyereg
nem tisztán elkülönülő háromszögletű jegyek a szügyön a fekete-ezüst színnél
foltos szőrzet a fekete-ezüst és a fehér színnél
1 cm eltérés a megadott marmagasságtól lefelé és felfelé
Súlyos hibák:
nehézkes vagy könnyű, alacsony vagy hosszúlábú felépítés
felcserélődött nemi jelleg (pl. maszkulin szuka)
kifelé forduló könyök
meredek vagy hordószerű hátulsó rész
túl hosszú comb
befelé forduló csánkízület
túl rövid hátulsó lábközép
fehér vagy foltos szőrzet a fekete és a só-bors színnél
foltos szőrzet a fekete-ezüst és fehér színnél
1-2 cm eltérés a megadott marmagasságtól lefelé és felfelé
Tenyésztésből kizáró hibák:
mindenféle fejlődési rendellenesség
hiányos típus
harapáshiba mint előre- vagy hátraharapás, keresztharapás
durva hibák az egyes területeken, mint testfelépítési hiba, szőrzet- és színhiba
több mint 2 cm eltérés a megadott marmagasságtól lefelé és felfelé
gyáva, agresszív, rosszindulatú, túlzottan bizalmatlan, ideges magatartás

Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.
Alomszáma: 3-5 kölyök
Várható élettartama: 10-14 év

Származási hely: Németország
Eredeti neve: Zwergschnauzer
Angol neve: Miniature Schnauzer

Eredete
A schnauzer fajta történetének kezdetén a törpe schnauzer és majompinscher nem számított két különböző fajtának.
J. Berta volt az, a ki kifejezetten arra törekedett, hogy szétválassza a durvaszőrű és a selymesebb szőrű törpe pinschereket illetve schnauzereket, pontosabban kialakítsa a majompinscherekből a törpe schnauzert. Az 1897-es erfurti kiállításon talált néhány egyenes csontozatú, sűrű és merev szőrű ebet a majompinscherek között, melyek megfeleltek céljainak. Berta ösztönzésére 1899-től elkülönített osztályokban versenyeztek a durvaszőrű pinscherek – ahogyan korábban a törpe schnauzert hívták – és a majompinscherek. Az 1906-os frankfurti kiállításon már hét új típusú kutyajelent meg, és ezzel megindult a régi-új fajta elterjedése és népszerűvé válása. Az Egyesült Államokban 1925 óta tenyésztik, bár az önálló fajtaklub csak 1933-ban kezdte meg működését. Érdekesség, hogy az AKC csoportbeosztása szerint a törpe schnauzer a terrierek csoportjába tartozik.

Jelleme
Temperamentumos és értelmes kutya, józan, szeret tanulni, megbízható, és igen erősen ragaszkodik a családjához.Figyelmes, éber és nem ijedős, ezért házőrzőként is alkalmazható.
A fajta jól kijön más állatokkal, s rendkívül türelmes a gyerekekkel, ha megfelelően szocializálták. Az idegenekkel szemben olykor gyanakvó, de a család barátait örömmel üdvözli. Nem kell aggódni a más kutyákkal szembeni viselkedése miatt, bár olykor előfordul, hogy fajtársaival szemben túlságosan is magabiztos.
Általános gondozási tudnivalók

Szőrzetápolási igénye
A szőrzet minőségétől és a kiállításokon való esetleges részvételi szándéktól függően a közép schnauzer szőrzetét évente kétszer vagy többször kell trimmelni. A meglazult szőrszálakat kézzel vagy tompa végű csipesszel szedegetik ki, hogy helyet teremtsenek az új szőrszálak számára. A megfelelő időben kiszedetett szőrű schnauzer általában nem sok szőrt hullat a lakásban, s hetente csak egyszer kell kefélni. Szükség esetén el kell távolítani a fülben növekvő szőrszálakat – de sohasem nyírással! –, s le kell vágni a talppárnák közti szőrt is. A szőrzet nyírott részeit – a szakállat és a szemöldököt – rendszeresen kell fésülni, hogy ne tapadjanak össze. A karmait röviden kell tartani.

Tanítása
A törpe schnauzer gyorsan és szívesen tanul. Az alapvető engedelmességi gyakorlatokat könnyen elsajátítja. Ha megbízik a gazdájában, gyorsan és pontosan végrehajtja a tőle kapott utasításokat. A legtöbbet tisztességes, következetes bánásmóddal lehet elérni nála, s általában a gazdája hangja is pontosan elég a fegyelmezéséhez. A fajtát célszerű kölyökkorában alaposan hozzászoktatni az emberekhez.

Mozgásigénye
Hihetetlenül sok energiával rendelkezik. Nagyon élvezi az utcai vagy a természetben tett sétákat, csak az a fontos számára, hogy a lehető legtöbbet lehessen a szabadban, s ott nagyokat játsszanak és hancúrozzanak vele.

Forrás: kutya-tar.hu, kutya.hu