A minket megkereső gazdik nagy része azért fordul hozzánk,mert kutyájuk olyan kellemetlen viselkedési jegyeket mutat,amik megkeserítik és megnehezítik a mindennapjaikat. Ilyen lehet például az emberekre ugrálás,az állandó,indokolatlan ugatás,a lakásba vizelés, rombolás,a lopkodás, étel-játék védése, vagy súlyosabb esetben az odakapás,harapás.
Ezek a problémák általában a nem megfelelő kutya-gazda kapcsolat eredményei. Nem megfelelő a kapcsolat akkor,ha kedvencünket nem vesszük „kutyaszámba”,inkább úgy bánunk vele, mintha a gyerekünk lenne. Minden földi jóval elhalmozzuk, a kedvenc finomságait tesszük elé, játékok tömkelegét vásároljuk meg neki, az ágyunkban altatjuk, és bármit is kér tőlünk, azt azonnal megtesszük neki. Órák hosszat simogatjuk, játszunk vele, még ha sürgős dolgunk is lenne, sőt, a családtagokat is kutyánk óhaja szerint rendszabályozzuk.
Ekkor kezdődnek a problémák. Most hagyjuk, hogy ez a család számára mit jelent,nézzük a kutya szemszögéből a szituációt. Mivel mindig az történik, amit ő akar, megkap mindent, amire vágyik, ő birtokol minden javat, ezért joggal hiheti, hogy ő a falka vezetője. Csakhogy egy vezetőnek nagyon nagy felelősség van a vállán, hiszen ő irányítja a falka életét. Minden problémát neki kell megoldania, a falka védelmét neki kell biztosítania, sőt a falkatagokat is neki kell rendre utasítania, ha ez szükséges.
Ennek a feladatnak a mi világunkban egy kutya nem képes megfelelni. Képzeljük el, hogy egy multi vállalat vezérigazgatója vagyunk, több száz ember dolgozik alattunk,rajtunk áll, hogy a cég fennmarad-e, és az alkalmazottak el tudják-e tartani családjukat. Ugye,milyen ijesztő,erőnk felett álló feladat? Nos,kutyánk is így érezheti magát, ha átadjuk neki a falka vezetését.Nem csoda, hogy a legkülönfélébb stressz tüneteket produkálja.
Vegyük észre, hogy baj van, ha kutyánk állandóan izgatott, fel-alá rohangál a lakásban,
mindenhová követ minket, pánikol, ha egyedül marad, szorong az új helyzetektől, emberektől,
agresszívan viselkedik a kutyákkal, emberekkel szemben, vagy mániákus viselkedést produkál. Nagyon súlyos esetben még önmaga ellen is fordulhat, rághatja a saját farkát, sebesre nyalhatja bizonyos testrészeit, véresre kaparhatja a mancsát!Nem egy esetben került hozzánk olyan kutya, akinek az állatorvos már szorongásoldót írt fel!
Mindenki a legjobbat szeretné kedvencének, ezért gondolkozzunk el azon, hogy mi a fontosabb, az, hogy neki nyugodt és boldog életet biztosítsunk vagy, hogy mi kielégítsük az igényeinket. A problémákon változtatni sosem késő, kérjünk segítséget, ha nem tudunk egyedül boldogulni.